Rotschild - Széchenyi - Kossuth

Fura, de eléggé logikus történetet hallottam. Megosztom veletek.

Ahogyan a Medici, vagy a Fugger birodalom hivatalos története is kezdődik, a Rotschild-ház elindulását is egy jelentéktelen családtól eredeztetik. Még a nevüket is csak egy cégtábla, egy vörös cégtábla ihlette.

Fellelhető olyan vélemény, miszerint ugyanannak a családnak a terjeszkedéséről van szó, csak a nagyobb biztonság kedvéért, névváltoztatást tartottak szükségesnek. Már a történetük elejétől fellelhető a politikai manipuláció, a korrupció kiépítés és az uzsorakamat felpörgetése. A saját bevallásuk szerinti zsidó származásuk ellenére, a német náci párttal is kötöttek nagy volumenű megállapodásokat. Nem térnék ki a nemzetközi részletekre, inkább a Magyar vonatkozású események hátterére szeretnék reflektálni. Az ezernyolcszázas évek elején, Magyarország kifejezetten nagy eredményeket ért el az ipari fejlődés és az azzal járó robbanásszerű növekedés területén. Ehhez óriási mértékben hozzájárult egy igaz lelkű nagy Magyar nemes, Széchenyi István. Ma is számon tartjuk az általa létrehozott intézményeket, épületeket és technikai vívmányokat.

Természetesen az Ő vagyona is véges volt, mint minden e világon. Tudta pénzt csak pénzből lehet létrehozni. Az általa ismert lehetőségek közül, a Rotschild bankház hitellehetőségére esett a választása. Ebből a tranzakcióból származó, hatalmas összegeket, befektetésként, az iparosodás érdekében, különböző fejlesztésekbe forgatta. Amint az hamarosan kiderült, ezek megtérülési ideje, kifejezetten hosszútávon volt lehetséges. Ez súlyos problémát okozott a hitelek törlesztésének ütemezésében. A bankház gyakori, sürgető, felszólító levelei után, a Grófot berendelték és kérdőre vonták. Széchenyi haladékot és türelmet kért a Rotschildoktól, de mivel nekik nem az volt a fő céljuk, hogy az uzsorakamattal együtt felmarkolják a törlesztő részletek összegeit, nem tágítottak követeléseiktől. A kilátástalan helyzetre való tekintettel aztán, tettek egy ajánlatot. Amennyiben a Gróf ennyire bízik abban, hogy hamarosan megtérülnek a gazdaságba fektetett forintok, akkor bizonyára nem okozhat gondot, ha egy záradékot helyeznek el a szerződésben, arra az esetre, ha mégsem tudna fizetni. A záradék szerint, ebben az esetben, Magyarország átadja a pénzverés és pénznyomtatás jogát a bankháznak. Ahogyan lenni szokott, a fizetési határidő elérkeztével, teljesíthetetlen volt a törlesztés. Céljaiknak megfelelően, lobogtatva a szerződést, a Rotschold bankház jelentkezett a záradék érvényesítése érdekében. Tudjuk, ebben az időben, Gróf Széchenyi István egészségi állapota erősen megromlott. Idegösszeroppanása ezeknek tükrében talán lényegesen érthetőbb. Szellemi egészségét a családja is megkérdőjelezte és ezután a közéletből is kilépett. Amikor Kossuth tudomást szerez a bankház követeléseiről, kerek-perec nemet mond.

A nemzetet nem hajlandó kufárok kezére adni, senki által aláírt szerződés fejében. A hamarosan kirobbanó szabadságharcot is más megvilágításba helyezik ezek az ismeretek, ha hozzá társítjuk azt a tényt, hogy a Habsburg uralkodói házat is a Rotschildok pénzelik abban az időben. Amikor nem áll jól a szénája Ausztriának a háború idején, milyen érdekes, hogy a fiatal Ferenc József herceg, hatalmas összeg birtokában utazik az Orosz cár udvarába, hogy segítséget kérjen a Magyarok leverésében. Az 1867. évi kiegyezés után, Magyarország aláírja a bankház követeléseit és még napjainkban is Rotschild jóváhagyásra nyomtatható Magyar forint, aminek minden egyes fillérje után, kamatot kell fizetnie az országnak. Ugye ezt nem tudja mindenki? Pedig húsbavágó. Ez a történet elgondolkodtatott engem. Lehet, hogy igaz?

Szokottak szerint, ezt a történetet is kezeljük úgy, hogy senki ne higgye el! Csak kérlek benneteket, járjatok utána és gondolkozzatok!