Szent István

Nagyon megosztó személyről fogok ma szót ejteni nektek. A hivatalos álláspont szerint, hősünk egy hazaáruló, trónbitorló volt, akit égbekiáltó bűnei ellenére Szent László királyunk Szentté avatott és az őt megelőző és őt követő uralkodóink is mély tisztelettel övezték. Hogyan is eshet meg ilyesmi? Mindenki, aki trónra került, tudatlan volt, vagy gazember? – kérdezhetnénk. Ahhoz már kétség sem férhet, hogy a Kárpát-medencébe érkező Árpád vezér és népe, Keresztény volt. 

Ezt alátámasztják a korabeli sírok feltárásainál, tömegével előkerült mellkeresztek. A tény, hogy Szent István királyunk nem kényszeríthette a Magyarságra a kereszténységet, nyilvánvalóvá válik, mivel már azok voltak. A vád, hogy behívta az idegen lovagokat és velük vetette körül magát, felhasználta őket, hogy elpusztítsa saját királyságának nemességét, gyenge lábakon áll. Vegyük csak sorjában a furcsaságokat! Kik is voltak ezek az idegenek. Bajor lovagok. Néhány dolgot lehet tudni a Bajorokról. A szászok és a poroszok, nem is tartják őket németeknek. Miért? –kérdezhetjük joggal. Származásukat tekintve, kicsit vissza kell lépnünk az időben. A római birodalom születése előtt, az itáliai félszigeten éltek az Etruszkok, akik megalapították többek között Rómát is. Majd amikor a Görög terjeszkedés elérte ezt a festői vidéket, szépen kiszorult ez a nép az általa virágzóvá tett, jól működő világból, mivel békés nép lévén, az erőszaknak inkább engedett. Elvándorlásukat észak és nyugat felé indították. Az észak felé vonuló Etruszkok, átkelve az Alpok hágóin, egy mesés földre érkeztek. Le is telepedtek, majd hosszú-hosszú idő alatt, a tőlük északabbra élő Germánok nyelvét elsajátítva alkalmazkodtak környezetükhöz. Kik is az Etruszkok. A fellelhető források szerint, Szkíták, kik nagyon ősi idők óta lakták e vidéket. Néhány hónapja, Róma utcái alatt néhány méter mélységben, rábukkantak egy Etruszk szoborra. Egy fekvő női alak talapzaton. A talapzatra Etruszk nyelven egy versike a hölgyről. Ma is tökéletesen olvasható! Székely rovással, magyar nyelven. Tehát a szkíta rokonság nem távoli. A nyelvünk közös volt valaha. Árpád, Európa szerte folytatott hadjárataiban, nagyon gyakran előfordultak a Bajor vitézek.  Az a tény, hogy a Turul nemzetség királyait a Vatikán apostol királyoknak tartotta és a pápa személyét csak akkor iktathatták hivatalába, ha a Magyar király a beleegyezését adta, melyre több ízben utalnak vatikáni iratok és krónikáink is, nem kifejezetten azt jelenti, hogy Szent István királyunk hódolt be a római katolikus egyháznak, hanem talán inkább egyetemesítette a keresztény vallást. A törökök és osztrákok pusztításai miatt sajnos homály fedi a teljes igazságot és megosztja még a szakértők véleményét is, de az irányadó és fellelhető információk arra mutatnak, hogy a hivatalosan, iskolai tananyagként, kötelező érvényű álláspont, csak kétszázegynehány éve született, osztrák történészek által kreált történelmünk gyöngyszeme, melytől illene végre búcsút vennünk és újra büszkeségre nevelni honunk fiait és leányait.

Az Öreg Isten legyen veletek!