Szóljon most e kis beszámoló egy olyan családról, amely
mindig megpróbált a háttérben maradni, láthatatlan történelemcsinálóként, pedig
a kezdetektől fogva irányítja a birodalmakat és szerzi meg a föld javainak,
számára elérhető, lehető legnagyobb részét. Ezt írja róluk a Wikipédia: „A
Medici-(illetve teljes névalakkal de’ Medici-)család eredetileg firenzei
bankárcsalád volt, akik a nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozó Mugello
tartományból származnak. Az első említés a családról egy 1260-as dokumentumban
esik. A család tagjai az ún. „néppárt” (popolani) élén harcoltak a nemesek
ellen, s többször viselték Firenze első méltóságának, a gonfalionere-nek tisztét.
Ilyen volt Averardo (1314),
Salvestro (1378)
és ennek unokája, Giovanni (1421), aki 1429-ben halt meg.
Fia, Cosimo de’
Medici alapította meg a Medici-család hatalmát Firenzében. A
firenzei városállam leghíresebb nemzetsége sikeres vállalkozásai révén - főként
gyapjúüzleteknek köszönhetően - gazdagodott meg a 14. században, politikai
befolyását a 15. században erősítette meg Itália több városában nyitott
bankfiókjaival. A Mediciek közül többen is kiemelkedtek kiváló politikai
tehetségük, illetve a tudományok és a művészetek pártfogása révén.
Elsőként Cosimo, aki 1434-től harminc éven át, egészen
haláláig volt a Firenzei Köztársaság feje,
uralma alatt a város rohamléptekkel fejlődött. Lorenzo, il
Magnifico, azaz a „Tündöklő” - Piero Medici, a „Köszvényes” fia -
szintén világhírességeket támogató mecenatúrájáról vált ismertté. „Egy
alkotmányos köztársaság jóindulatú zsarnoka” - írta róla a 16. század
fordulóján élt Francesco Guicciardini történész. A Mediciek hercegsége I. Cosimo de’ Medici uralma alatt
vált Toszkánai
Nagyhercegséggé, 1569. augusztus 27-én. A nagy
hatalmú nemzetség képviselői nem voltak mindenkivel jóindulatúak, alkalomadtán
kíméletlenül üldözték, sőt megkínoztatták politikai ellenfeleiket. Az emiatt is
összeesküvések, gyilkosságok sújtotta Medici-nemzetség 1737-ben a kicsapongó
életű Gian Gastonéval halt
ki, akinek utódául - két évvel korábban - Franciaország és Ausztria Lotaringiai
Ferenc Istvánt, Mária Terézia
főhercegnő férjét jelölte ki.”
Amennyiben nem elégszünk meg a hivatalos álláspont
elfogadásával és tovább kutakodunk, előfordulhat, hogy rábukkanunk olyan
származáskutatók munkáira, kik rámutatnak, hogy ez a nem kifejezetten tisztelt
család, már a római birodalom idején is, sőt, talán ennél ősibb időkben is,
kezében tartotta a mindenkori uralkodók cselekedeteit. A dokumentált időszak
sem fest jó képet a famíliáról. Pénzéhségük határtalan, eszközeik mocskosak, az
uralkodókkal szembeni zsarolásaik égbekiáltó lelkiismeretlenségről tanúskodnak.
A római birodalom felbomlása utáni, itáliai városállamok, mert ne higgyük, hogy
egy egységes országról beszélhetünk, ilyen csak a Magyar királyság volt
Európában, nagy lehetőséget biztosított az ilyen hiénák számára. A dokumentált
források ellenére, úgy vélik néhányan, hogy napjainkig élnek a család
leszármazottjai és nem kevesebb a hatalmuk, de más nevet viselnek.
Fogunk még találkozni velük! Tarts velem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése