IV. Béla

IV. Béla királyunkat, méltatlan módon, csak az ország újjáépítéséért magasztalják. Mai tananyagok szerint, nem volt képes feltartóztatni a tatár seregeket, végül menekülőre fogta. Ez arra az eredményre vezetett, hogy hazánk népessége az 60%-ára zsugorodott, az ország városai elnéptelenedtek és épületei az enyészet martalékává váltak. A megmaradt lakosság és infrastruktúra számára a menekülést csak az jelentette, hogy a Tatár kán halála miatt, gyermeke Batu kán, haza sietett, hogy örököse lehessen a birodalomnak. Távozásuk után Béla király hazatért, majd hatalmas erőfeszítéssel újjáépítette a maradék honfiakkal az ország városait. 

Vagy talán nézzük a történetet más szemszögből! Nem egészen 2 évvel a tatárok viharos távozása után, IV. Béla, Magyarország szakrális uralkodója, az őt megrabló és néhány vármegyét elfoglaló II. Frigyes német császár seregeit tönkreveri. Olyan vereséget mér az ellenségeire, hogy még Frigyes is odavész a csatában. A kérdés a következő! Egy elpusztított, elnéptelenedett, főként katonáit a harcokban elvesztő, romokban álló nemzet, hogyan tudja szétcsapni az általa ismert legerősebb ellenfelét? Lehet, hogy keleten másképpen ismerik a kor eseményeit? Lehet, hogy Batu kán, hasonló mértékű vereséget szenvedett, amikor betört Európa legerősebb királyságának területére? A tatárok, soha, sehonnan ki nem vonultak önként, amit valaha sikerült elfoglalniuk. Ez ténykérdés. Lehet, hogy megint, egy nagy királyunk lejáratása folyik napjainkban is? Lehet, hogy azokban az időkben is olyan erős volt az ország, mint Béla édesapja idején, II. András korában. Kinek áll érdekében, hogy így következtessen?

Hát, szép estét mindenkinek!