Aki már járt Erdély mesés földjén és nyitott szemmel,
felkészülten járta Székelyföldet, olyan döbbenetes jelekre lehet figyelmes,
melynek segítségével immunis lehet a félrevezetéssel és a tények elfedésével
szemben. Amint elérjük a hegyek lábát, figyelmesek lehetünk valami furcsaságra,
ami aztán, nagyjából, egész Erdélyen keresztül a szemünk előtt marad és késztet
kérdések felvetésére.
Hegyoldalak ezrein láthatunk lépcsőzetes képződményeket.
Láthatóan nagyon régen kialakított formák ezek, amit már nem mindenhol óvnak a
növényzet térhódításától. Ha feltesszük a kérdést, hogy mi ez a több száz
kilométeren át követhető jelenség, egy Székely őslakostól, érdekes módon,
teljesen más választ kapunk, mint amit állít a hivatalos álláspont. Aki sohasem
lakott e tájon, azt hangoztatja, a hegyoldalon legelésző marhák tapossák ki ezt
a vízszintes, az egész hegyet végigkövető, teraszrendszert. Volt szerencsém
látni Svájcban és Ausztriában a tehenek által ilyen módon kitaposott
hegyoldalakat, de azok nem ilyenek, nem ilyen szabályosak és nem ekkora
kiterjedésűek. Érdemes megkérdezni az erdélyi, idősebb embert, aki rendszerint
kihajtja a jószágot arra a területre! A válasza, némileg ellentmond a hivatalos
honfoglalás elméletnek! Akkor kellett ezeket az úgynevezett pallagokat
kialakítani, amikor még tenger töltötte ki a völgyeket, ezért a hegyoldalakon
kellett a mezőgazdaságot kialakítani. A Pannon tenger körülbelül 12 000 esztendeje
mosta a Kárpát-medence széleit, aminek a Székelyek tanúi voltak. Az pedig hab a
tortán, hogy akkor már a mezőgazdaság fejlett formáját gyakorolták. Ilyen
pallagokat ma is láthatunk olyan területeken, ahol csak a hegyoldalakat lehet
kihasználni ilyen célokra.
A Székely (Szaka-Szik-Szkíta)ember ősidők óta uralja e
vidéket, Öreg Isten akarata szerint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése