Vezérek, az idő homályán túlról

Sziasztok!

Időnként, amikor az ember szembetalálkozik egy-egy, évtizedekkel korábbi gondolatával, érdekes szempontok szerint kezeli, talán közel a helyén a dolgokat. Általános Iskolai éveim végén, nagyon mozgatta a fantáziámat a történelem eseményeinek a miértje. Tudom, ez nem mindenki számára szempont, tanulmányai során, inkább a megszerzett tudás, nyugodt, magabiztos birtoklása lendíti a feledés homálya felé, vagy más, számára fontosabb tárgyak irányába a figyelmét. Sokféle gondolat nem hagyott nyugodni. Szerettem volna bízni, a nálam bölcsebb, idősebb, szakmailag felkészült személyek tudásában, mégis, gyakran támadtak kétségeim. Mai, majdnem felnőtt fejjel (49), úgy érzem, jól láttam a dolgokat. Innen üzenem Fliegl Edit, történelem tanáromnak, az ő kitartó, fáradhatatlan, kellően aljas módszerei sem vették el a kedvemet a történelem mélyebb titkainak felkutatásától. Állításai, a tananyag teljes szellemiségét tükrözték. Emiatt nem róható fel neki az elhivatottsági mélyrepülése. Ellentétben azzal, hogy gyűlölte az önálló gondolkodást.

Amikor először hallottam a Magyarok bejöveteléről, honfoglalás elnevezéssel, megütötte a fülemet a hét vezér neve. 

Árpád
Előd
Ond
Kond
Tas
Huba
Töhötöm

Bocsánat, de a végére én mindig elröhögtem magam. Nem hiszem hogy ezzel egyedül voltam. Miféle Magyar név a Töhötöm? Olyan, mint a Mehemed, vagy a Juszuf, ugye? Azután, jó sokára, hallottam a két vitéz vezérről, akik kivégzésük előtt még magukkal vitték a sírba a Német-Római császárt. Akkor ők kik lehettek? Akik az Európa szerte, 50 hadjáratot vezették, kik voltak? Amikor az ember hozzákezd a keresgéléshez, okosan, az időben, a korabelihez legközelebb eső dokumentumokra kíváncsi. Nem? De! Én legalábbis.

Meglepő módon, egy másik listára akadtam.

Árpád
Szabolcs
Gyula
Kund
Lél (Lehel)
Vérbulcsú
Örs

Esetleg szégyellnünk kell, ezeket a hatalmas hősöket? Ki és honnan szedte, az előbb felsorolt neveket? Egy kisiskolásnak is feltűnő, gyalázatos hazugság lappang itt esetleg? Tudni illik, hogy minden nemzet, a saját múltját, a krónikáiban szereplő események tényszerű kezelése útján dokumentálja! Nekünk a Hunsdorferek, Regulyok, Budenzek, megmondták, az ilyen légből kapott dajkamesékből nem szabad kiindulni. Én mégis hajolnék arra, hogy hiszek a gyermeki énemnek és a Képes Krónika hőseit tisztelném, megérzés szerint, hisz minden más nép is ezt teszi. Nehezen hiszem, hogy Európa legnagyobb királyait, a saját krónikaírói, megpróbálták volna átverni. Nem ebben hiszek!

Leborulok, valódi őseink előtt, Öreg Isten akarata szerint!

Erdélyi jelek

Jártatok már Erdély országban? Ha igen, biztosan feltűnt már nektek valami. Talán egyáltalán nem látni a templomok tornyán keresztet, vagy buzogányt, ami azt jelezné, hogy katolikus, vagy református egyházhoz tartozik a létesítmény. Akkor hát mi van a tornyokon? Valami van! 

A Magyar Királyság szent jelképe, a kettős kereszt! Mit is jelképez ez az ereklye? Vagy nem is jelkép? Jelkép is és egyéb jelentése is van. Jelképe a Magyar uralkodóház, a Turul- Nemzetség isteni származásának. A jelentése nagyon egyszerűen értelmezhető. Elő kell venni a rovásírás ábécéjét, már annak, aki nem ismeri fejből és olvasni kell. A kereszt egyik része a rovás GY-betűje. Jelentése egy. Másik része a rovás I-betűje. Jelentése Isten. Tehát a kettős kereszt jelentése: EGY AZ ISTEN! Ellentétben a mai történelmi tananyag elméletével, a Magyaroknak, ősidők óta egy Isten hitük van. Nem bálványimádók, nem pogányok, nem Istentelenek. Vallásuk a Napkeresztény vallás. Nem papjaik voltak és a hitre támaszkodtak. Táltosaik vezették, kiket a nép tudóknak hívott. Nem volt és nincs szükségük a hitre! Aki gyakorolta, gyakorolja, megtapasztal, és mint olyan, nem hívő, hanem tudó. A Székely embert rábírhatták arra, hogy templomot építsen, bár tudta, Jézus azt mondta:” Isten nem kőből épült házakban lakik, ott van benned és bennem.” A templomok tetejére nem a katolikus vagy református egyház jelképét helyezte, hanem saját tudásához igazodott. Amikor a kommunista állam elhatalmasodott románia szerte, a templomok megmaradtak, az ősi Magyar jelkép megmaradt. Mert a Székely ember makacs ám! Nem lehet megtörni.  Majd száz év után is édes anyanyelvét beszéli, amire itt, hazánkban sok liberális honfitársunk már nem büszke. Vehetnénk példát, ha jól sejtem! És ha Csíksomlyó főterére vet benneteket a sors, tekintsetek fel a nagytemplom tetejére! Hanyatt estek meglepetésetekben. A két torony között, hatalmas Napkorong van felállítva! Öreg Isten akarata szerint!

Csíksomlyó-kegytemplom

Egy letűnt kor emlékei

Erdélyi barangolásunk alkalmával, nem véletlenül, elvetődtünk, a nagy Hazánk leg délkeletibb csücskébe. Két, általam nagyra becsült tanító javaslatára látogattunk el, Brassó felett elhelyezkedő, igazán magas fennsíkra, hegycsúcsra, a Bucsecsre. Elhelyezkedése miatt, szinte mindig zord időjárása végett, nem egy kellemes kis sétaút. Egy gyönyörű turista paradicsom falucskából, magashegyi felvonó indul a felhők közé. Ilyen szépségű tájat talán csak Svájcban látni. Amikor a felvonó eléri a szinte állandó felhőréteget, az az érzés kerít hatalmába, hogy már az égbe tartasz. Felérve, nyáron is roppant hideg, szeles, ködös, vagy inkább a felhőben létező időjárás fogad. Amikor kilépsz a felvonó épületéből, egy zord, egyszerű hegytetőnek látod a helyet. Aztán szétlebben a felhő egy pillanatra és benned szorul a levegő. Valamiféle őscivilizáció nyilvánvaló nyomai, szinte hanyatt löknek. Szél, hó, eső, fagy koptatta építménymaradványok minden felé. Látszik, nem ezer éves. Száz-kétszázezer éves, vagy akár több. Beton szerű anyaggal kiöntött utak mindenfelé, ami nem a mi civilizációnk munkája.  Amikor eléred a szfinxet, nem hiszel a szemednek. Hatalmas szfinx szobor, megkopva, eltörve, de felismerhető. Egy ideje, spirituális gyakorlatokkal, sikerült kifejlesztenünk egy erősebb érzékenységet a föld energiáinak érzékeléséhez, bár itt, véleményem szerint, az is érzékeli a kisugárzásokat, aki nem rendelkezik vele. Szédítő, felkavaró energiák örvénylenek, szinte az összes építmény és a szfinx körül. Csak a hideg bírja rá az embert, hogy elhagyja a környéket. Nem felejted el, ha egyszer ellátogatsz ide! Most találtam egy cikket, ami arról tanúskodik, hogy régészeti feltárások, eszméletlen leleteket tártak fel, ami alátámasztja az ősi civilizáció létezését. Az építményrendszer alatt folyosók, óriási asztalok, technikai eszközök, ismeretlen műszaki berendezések lapulnak. A hely energia kisugárzása bődületes. Megosztok veletek néhány saját fotót és tekintsétek meg a cikket és videókat is róla. Gyanítom, nem fogtok unatkozni.

Cikk itt!

Pallag kultúra

Aki már járt Erdély mesés földjén és nyitott szemmel, felkészülten járta Székelyföldet, olyan döbbenetes jelekre lehet figyelmes, melynek segítségével immunis lehet a félrevezetéssel és a tények elfedésével szemben. Amint elérjük a hegyek lábát, figyelmesek lehetünk valami furcsaságra, ami aztán, nagyjából, egész Erdélyen keresztül a szemünk előtt marad és késztet kérdések felvetésére. 

Hegyoldalak ezrein láthatunk lépcsőzetes képződményeket. Láthatóan nagyon régen kialakított formák ezek, amit már nem mindenhol óvnak a növényzet térhódításától. Ha feltesszük a kérdést, hogy mi ez a több száz kilométeren át követhető jelenség, egy Székely őslakostól, érdekes módon, teljesen más választ kapunk, mint amit állít a hivatalos álláspont. Aki sohasem lakott e tájon, azt hangoztatja, a hegyoldalon legelésző marhák tapossák ki ezt a vízszintes, az egész hegyet végigkövető, teraszrendszert. Volt szerencsém látni Svájcban és Ausztriában a tehenek által ilyen módon kitaposott hegyoldalakat, de azok nem ilyenek, nem ilyen szabályosak és nem ekkora kiterjedésűek. Érdemes megkérdezni az erdélyi, idősebb embert, aki rendszerint kihajtja a jószágot arra a területre! A válasza, némileg ellentmond a hivatalos honfoglalás elméletnek! Akkor kellett ezeket az úgynevezett pallagokat kialakítani, amikor még tenger töltötte ki a völgyeket, ezért a hegyoldalakon kellett a mezőgazdaságot kialakítani. A Pannon tenger körülbelül 12 000 esztendeje mosta a Kárpát-medence széleit, aminek a Székelyek tanúi voltak. Az pedig hab a tortán, hogy akkor már a mezőgazdaság fejlett formáját gyakorolták. Ilyen pallagokat ma is láthatunk olyan területeken, ahol csak a hegyoldalakat lehet kihasználni ilyen célokra.

A Székely (Szaka-Szik-Szkíta)ember ősidők óta uralja e vidéket, Öreg Isten akarata szerint.