Nemrég egy kedves barátom keresett meg teljesen kétségbe esve, mert elvesztette mindenét, sokmindent nem tudtam tenni, hisz nem adhatom vissza neki az értékeit, de egy-két biztató szó után útjára engedtem, szeretném hinni, hogy segítettem neki.
A beszélgetés nyomán nagyon elgondolkodtam azon, hogy sokan mennyire vágyjuk a biztonságot. De mi is ez? Egy fogalom, egy elme által felépített élmény. Gyűjtögetjük a pénzünket, mert úgy érezzük az adja a biztonságot, ha van félretett pénzünk, és vész esetén van mihez nyúlni. De bármikor jöhet bármi, ami miatt az ami ott van az el tűnik, az enyészeté lesz, volt, nincs. Mi is éltünk már meg ilyet életünk során, a mozgótőkénk teljesen odalett. Vannak akik körbeveszik magukat különböző tárgyakkal, berendezésekkel, mert ettől érzik jól magukat, ettől érzik magukat biztonságban, és közben észre sem veszik, hogy micsoda korlátokat, és függőségeket alakítanak ki önmaguknak.
De álljon itt maga a "biztonság" fogalom meghatározása:
Az élet egészébe vetett bizalom azzal a hajlandósággal együtt, hogy segítsük az élet minden területének a fennmaradását. Ez az ember önbizalma a saját célok elérését illetően az élet minden területén.
Ezek szerint ezt ön-mag-unkban
kell keresnünk, és nem pedig külső dolgokban.
Érdekes és elgondolkodtató igaz?
Másnap szembejött velem egy idézet:
"Az életben minden változáshoz bátorság kell! Sokan képtelenek a változásra, mert biztonságra törekszenek, még akkor is, ha ennek az ára egy boldogtalan élet."
És valóban sokan nem mernek változtatni, mert annyira törekszenek a biztonságra, tehát valójában félnek lépni, félnek az újtól, attól, hogy az mit hozhat nekik, mert mi van ha az rosszabb, mint az ami most van? És nagyon sokan képesek sajnos beleragadni élethelyzetekbe, kapcsolatokba, vagy akár állásokba ezek miatt a félelmek miatt. Milyen érdekes megfogalmazás ez is: van egy biztos állásom. Vajon miért éppen állásnak hívjuk? Hiszen az életben mindenki szeretne haladni: haladni a saját céljai felé. Legyen az akár egy kis autó vagy egy hatalmas, jó autó, legyen az egy pici ház vidéken, vagy akár egy hatalmas kacsalábon forgó palota.
Én azt mondom bármelyikről is legyen szó: legyen hitünk! Higgyük el először is Ön-mag-unkról, hogy képesek vagyunk megteremteni amit szeretnénk, ez az önbizalom alapja. És higgyük el azt is, hogy megérdemeljük azt a jó életet, amit csak el tudunk képzelni!
